Brokkoli A brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. italica) a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Közeli rokona a karfiol és a fejes káposzta. A brokkolit már a rómaiak is ismerték és termesztették, Brassicának nevezték, ezt a nevet vette át az olasz nyelv is. Már az idősebb Caius Plinius Secundus megemlékezik egy hasonló növényről. Ez nagyon hasonlított a ma is ismert brokkolihoz. Ez is bizonyítja, hogy Itália területén termesztették és fogyasztották ezt a zöldséget, a római korban. A brokkoli neve megemlítésre került Apicius szakácskönyvében is. Majd az 1560-as években találunk rá utalást Franciaországban. Ebben az időben Angliában még teljesen ismeretlen, mint termesztett növény. A 19. században az olasz bevándorlók vitték be Amerikában, de a növény csak az 1920-as években vált igen népszerűvé. Magyarországon, bár már régóta ismert zöldségnövény, nagyobb mértékben csak az utóbbi 20 évben terjedt el, a brokkolit immár sokféleképpen használják a háztartásokban. Kuktafazékban készítve megóvhatjuk a benne lévő vitaminokat, és mélyhűtésre is alkalmas. Nem csak rózsája, hanem szára is ehető. A brokkoli sok vitamint tartalmaz, leginkább béta-karotint (pro-A), folsavat (B9) és aszkorbinsavat (C), de jelentős a tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), kalcium, és vastartalma is. Gazdag növényi flavonoidokban, indolokban és izotiocianátokban. Minél sötétebb zöld vagy kékeszöld a virágzata, annál több C-vitamint és ß-karotint tartalmaz. Kiemelendő továbbá a benne lévő tokoferol (E-vitamin), pantoténsav, is. Fontos szerepe van a rákmegelőző étrendben. Többek között a brokkoliban megtalálható az a szulforafan nevű anyag is, ami állatkísérletekben már bizonyított. Ez az ún. kemopreventív molekula segíti a szervezetnek a daganatos sejtek elpusztítását célzó természetes folyamatainak beindulását, a programozott sejthalálnak nevezett jelenséget. Ezen kívül a szervezet méregtelenítésében fontos enzimek működését is támogatja, s ezáltal hamarabb eltűnnek a szervezetből a rákkeltő anyagok, továbbá lassítja az öregedést. Azonban az ételkészítés során a vitaminok nagy része sérül, így a C-vitamin-veszteség kb. 35-40% pároláskor és 20-30% fagyasztás során. A rákprevenciós étrenden túl az energiaszegény (100 g brokkoli energiatartalma 24 kcal /100 kJ), rostdús étrend gerincét is alkothatja. Ellenben mint puffasztó zöldségfélét, nem alkalmazhatjuk epe- és bélbetegek diétájában. Alacsony a fehérje- (3,3 g/100 g), a zsiradék- (0,2 g/100 g) és a szénhidráttartalma (2,1 g/100 g) is. 100 g főtt brokkoli 20-30 kcal, illetve 90-120 kJ energiát hordoz. Zsírtartalma mindössze 0,2 g, emészthető szénhidrátja 2 g, fehérjéje 2-3 g, és 3-4 g növényi rostot tartalmaz, a nyers zöldség ezen értékeknél valamivel többet. Ásványi anyagai közül említésre méltó a kálium (300 mg fölött), a kalcium (100 mg körül), a magnézium, nátrium, a vas, a cink és a foszfor. A főtt brokkoliban már nincs meg a nyers növény A-vitaminja, de mintegy 90 mg C-vitamint tartalmaz. Tápanyagtartalom 100 g nyers brokkoliban Energia: 30 kcal / 140kJ Szénhidrát: 6,64 g Cukor: 1,7 g Rost: 2,6 g Zsír: 0,37 g Fehérje: 2,82 g Víz: 89,30g A vitamin: 3% (31 µg) ß-karotin: 3% (361 µg) B1 vitamin: 5% (0,071 mg) B2-vitamin: 8% (0,117 mg) B3 vitamin: 4% (0,639 mg) B5-vitamin: 11% (0,573 mg) B6-vitamin: 13% (0,175 mg) B9-vitamin: 16% (63 µg) C-vitamin: 149% (89,2 mg) Kalcium : 5% (47 mg) Vas: 6% (0,73 mg) Magnézium: 6% (21 mg) Foszfor: 9% (66 mg) Kálium : 7% (316 mg) Cink: 4% (0,41 mg) A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis http://hu.wikipedia.org/wiki/Brokkoli http://www.vitaminbank.hu/tapanyagok/elelmiszerek/kaposztafelek.php#brokkoli